Út a boldogsághoz...

1. Keress egy hobbit és sportolj

Egy karbantartott test és jó fizikai állapot önbizalmat ad az embernek.

Két dolgot ajánlok:

- olyan sportágat keress, ahol csoportos edzés folyik

- ha magányos sportágat választasz, próbálj meg egy másik hobbit keresni, amivel tudsz csoportos foglalkozásra járni. a lényeg, hogy emberek között is legyél!

Nekem ez sokat segített. Bár hobbit még nem sikerült találnom, de sportot igen. :)

2. Nézd meg a környezetedet

A többi ember sem jobb, mint te!

Nézd meg a többi embert az utcán. Nekem például sokat segített, hogy észrevegyem nem mindenki gyönyörű. Előtte hajlamos voltam arra, hogy a saját eszem által manipuláljam a látottakat. Például egy városi kiruccanás alkalmával elfelejtettem, hogy láttam ronda vagy átlagos pasikat, és az maradt meg bennem, hogy minden pasi mennyire szép, én meg szégyelljem el magam.

Pedig több ismerősöm elmondása szerint jóképű vagyok. Innen is látszódik, hogy a külsőség önmagában nem számít, ha nincs hozzá kell önbizalom és kisugárzás. :)

Most már kezdem érezni a változást blogírás nélkül is, és ennek nagyon örülök :) Elvégre az a cél, hogy a gondolkodásom is pozitív legyen ;)

Pár hónapja vagy éve még nem gondoltam volna, hogy ilyen változáson megyek keresztül. Ez egy nagyon nagy ajándék nekem!

Sokat voltam ma is a szabadban a kutyámmal :)

Éreztem a bőrömön a reggeli nap sugarait, láttam színes pillangókat, és gyönyörködtem a felhőkben :) Nem is tudják az emberek, milyen megnyugtató nézni a habos bárányfelhőket, ahogy a nap játszik rajtuk... ilyenkor minden gondolatom elhagy, csak arra gondolok milyen jó lenne közéjük repülni, és rájuk feküdni :)

Kutyaséta közben beszéltem egy sráccal, akinek megszökött a kutyája. Sajnos nem láttam így nem tudtam neki segíteni. De nagyon közvetlen és jó ember volt.

Ezért érdemes felkelni minden nap! :)

Szép álmokat kívánok mindenkinek!

Most megírok a már előre megígért önvizsgálatról. :)

Sokszor megpróbáltam feltérképezni magamban, hogy milyen is vagyok valójában? Milyen pozitív tulajdonságaim vannak?

Idősebb testvér révén segítőkész vagyok, és önálló.

Anyukánk egyedül nevelt fel minket, ezért kiskorom óta én végzem a háztartás egyik felét, főzök-sütök, és takarítok. Mosni nem szeretek, mert félek, hogy összekeverem a színeket, és annyira nem érdekel, hogy megtanuljam ;)

Becsületes vagyok. Nevelésemből és természetemből adódóan nem tudok hazudni, sem megbántani valakit. Nem is érzek rá igényt. Mindenkivel úgy bánok, ahogy szeretném, hogy velem bánjanak. És már nincs bennem rossz érzés, ha valakitől nem kapom vissza azt a jóságot, ahogy én viszonyultam hozzá.

Van bennem felelősségvállalás, minden reggel korán felkelek, hogy megsétáltassam a kutyámat. És ha még dolgozni is megyek aznap még korábban kelek...

Nyugodt vagyok és békés, ugyanakkor határozott is tudok lenni :) Főleg mióta kezdem kinőni a depressziós korszakomat.

Ez most lehet, hogy nagyképűen hangzik, és egyesek talán dicsekvésnek fogják vélni. Pedig egyáltalán nem az, csak felsoroltam a tényeket.

Te is sorold fel, hogy miért vagy büszke Magadra! És ha lehet tudatosítsd is, hogy ne csak üres szavak legyenek... :)

Ennek a "rovatnak" a célja, hogy mindennap leírom, hogy minek örültem aznap. Ezáltal pozitív gondolatokat fogalmazok meg magamnak, még akkor is ha apróság :)

Szerintem hasznos módszer lesz, főleg ha leírjátok, mert ezzel is tudatosul bennetek a sok kis apró öröm, ami aznap történt veletek.

Az első lépés az önbizalom-teljes boldogság felé ;)

Ma beengedtem a kutyát a házba, mert újonnan fél a mennydörgéstől. És nagyon aranyos volt, ahogy odakucorodott hozzám :) Küldte a puszikat az arcomra, és együtt szundítottunk egy kicsit. Imádom a kis "nádi farkasomat" ;) 

Lefekvés előtt meg majd nézek nekem való buta rajzfilmsorozatot, amiken jókat szoktam mosolyogni :)

Nem is tudom mivel indítsam az érdemi bejegyzéseimet. Írnék egy pár sort a múltamról, hogy lássátok, honnan jutottam idáig. :)

Anyukám egyedül nevelt fel, és ez kihatással volt az egész kamaszkoromra. Eleinte enyhe szociális fóbiám volt, de ahogy felébredtem az álomvilágomból, úgy bővültek a gondjaim is a rideg valóságban.

Nagyon rondának láttam magam, és ezzel együtt reménytelennek láttam, hogy valaha is lesz párkapcsolatom. Ez a későbbiekben olyan gondokat okozott, amiért pengével vagdostam a testem, gyógyszert szedtem, öngyilkos akartam lenni és fórum függő lettem. (a valós életben nem voltak barátaim, haverjaim, akikkel beszélhettem volna)
Súlyos depressziós voltam, belül haldokoltam. Akik ott voltak annak idején a HUSZ-ben tanúi voltak a szenvedésemnek. Aki nem hiszi járjon utána :) (bello névvel ismertek)

Ez volt a múlt...

A jelen sokkal vidámabb: létrehoztam ezt a blogot, ahová leírhatom a gondolataimat azzal kapcsolatban, hogy szerezzek önbizalmat, hogyan állandósítsam magamban a pozitív gondolkodást, egyszóval hogyan legyek boldog :)

Bejegyzésemben nem az önbizalom fontosságát szeretném leírni, hiszen ezzel mindannyian tisztában vagyunk :)

Inkább csak arra szeretnék rámutatni, hogy az önbizalom hogyan válik a hétköznapjaink szerves részévé. A nap minden egyes percében jelek tucatjait küldjük a külvilág felé, olyan jeleket, amiket nem tudunk befolyásolni, sőt még talán körülírni sem tudnánk. Ezt hívják kisugárzásnak - milyen találó elnevezés ;)

Hogyan szerezzünk önbizalmat? Úgy vélem ez nem egy olyan jellegű kérdés, mint az, hogy hogyan legyen 50es bicepszünk... egyrészt maga az izom nem önbizalmat ad, de erről majd egy másik bejegyzésemben írok.

Az önbizalmat nem lehet rendszerességgel elérni, (mint az izomnövekedést, ott csak ki kell számolni a napi tápanyagszükségletet, és hozzá rendszeresen edzeni kell.) önbizalmat nem tudsz "növeszteni". Az sem működik, hogy beállsz a tükör elé, és minden reggel elmondod magadnak, hogy szép vagy, okos vagy stb.

Ez egy hosszú folyamat, melynek során alapos önvizsgálatot kell tartanod. És akarnod kell a változást.

A későbbiekben megpróbálok arról írni, hogy milyen úton érdemes elindulni az önbizalom növelés felé :)

De előtte írnom kell az önvizsgálatról, és szerintem egy személyes példán keresztül be is mutatom, hogy ez nálam hogyan zajlott le. Hiszen ez az alap, amire később építkezhetünk :)

Egy 24 éves romantikus, álmodozó férfi vagyok. Azért hoztam létre ezt a blogot, hogy az itt felmerülő témák és kérdések segítségével egyre jobban megismerjem önmagam, és ezáltal a boldogság ösvényére léphessek.

Nem vagyok sem szakember, sem semmilyen szektának a tagja :) Ezt a blogot kifejezetten önmagamért kezdtem el írni, és úgy gondoltam talán segíteni tudok másoknak, akik szintén boldogtalanok, reményvesztettek. Legyen szó párkapcsolatról, munkáról, tanulásról, magánéletről.

A cél:

Más emberekkel is megosztani a gondolataimat, esetleg véleményt cserélni velük. És örülnék, ha a magamfajta elveszett lelkeket ráébreszteném arra, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy boldogtalanul éljünk le egy napot is.
 Talán elcsépelt mondás, de nagyon találó: ha az élet megkínál citrommal, csinálj belőle limonádét. :)

A gondolkodásunknak kulcsszerepe van a boldogság megtalálásában, hiszen egy helyzetet megélhetünk pokolként és paradicsomként is, minden csak a felfogásunktól függ.

A módszer:

Elméletem szerint, ha pozitív dolgokról írok bejegyzéseket a gondolkodásom is pozitív irányba fog változni, mert a jó bevonzza a jót.
És érezhetően más egy olyan ember kisugárzása, akinek pozitív a hozzáállása az élethez, mint egy olyannak, aki negatív attitűddel teszi mindezt :)

Megpróbálom megválaszolni a kérdéseimet, és személyes példákkal prezentálni egy-egy gondolatot.

A blogomat akár interaktív módon is nyomon követhetitek, hogy ti is megválaszoljátok a saját kérdéseiteket. :)